Sex, drugs, rock & roleplaying

2011. december 14. 21:38 - Chomy

Háttérinfó: játékzene és inspiráció

A soron következő háttérinfóban kicsit messzebb kalandozunk a Harn-kampánynál, de nem is szakadunk el tőle teljesen. A post apropója, hogy megjelent a Skyrim; annak rendje és módja szerint elalélt tőle a legtöbb crpg-rajongó, eladások az egekben, mindenki dícséri a játékot orrba-szájba, és megkapta az RPGOTY- és GOTY-díjat is. (Nem vagyok híve a konspirációs elméleteknek, de ez borítékolható volt, a játék minőségétől és milyenségétől majdhogynem függetlenül.)
 
Számomra nem hozott meglepetést, kb. olyan lett, mint vártam. Félreértés ne essék: nem az elégedettség szól belőlem. Ezúttal viszont nem áldoznék több szót a játékra, annál inkább a zenéjére. A TES-sorozat zenéjét a Morrowind óta Jeremy Soule szerzi. Az úr igen termékeny művész, rengeteg játék zenéjét komponálta. Kedvenc zeneszerzője John Williams (a wiki oldala szerint egyes kritikusoktól megkapta a "videojátékok John Williamse" címet is), és állítólag a Square-nél, jórészt Nobuo Uematsutól tanulta meg, hogy mit is jelent a minőség a játék(zene)iparban. Rajongótábora óriási, és több díjat is nyert a játékzenéiért, pl. az Icewind Dale-ért és az Oblivionért.
 
Érthetetlen.
 
Soule legtöbb műve tisztességes iparosmunka, de csak ritkán üti meg a kiemelkedő szintet. Különösen vicces, hogy amikor sikerül neki (pl. a WH40K: Dawn of War esetében), akkor nem kap elismerést, de egy Oblivion-szintű unalmas, és ha nem is jellegtelen, de hatástalan munkáért igen.
 
Nem az a probléma, hogy Soule nem elég profi. Nem is az, hogy nem alkot populáris, fülbemászó dallamokat. Az a baj, hogy nem inspirált. Soule (fantasy) zenéi általában olyanok, mintha fogalma sem volna - vagy egyáltalán nem is érdekelné -, hogy mihez készíti. Az Oblivon dallamaival például nem lenne probléma, csak épp alig illenek a játékhoz*; a Neverwinter Nightsé a legunalmasabb, legötlettelenebb tucatzene, amit valaha játékban hallottam.
 
Ha harcjelenetekhez ír aláfestőzenét, az eredmény szinte mindig ugyanaz: kakofónikus, monumentálisnak szánt csinnadratta, mintha legalábbis a világegyetem megmentéséért zajló csata alá szánta volna, de összességében ritkán kerül bele bármi emlékezetes, vagy megfogható motívum. Ellenben hosszú távon fárasztó és idegesítő mindegyik. Ha ambiens jellegű zenét ír, a mű általában kellemes, enyhén melankolikus (lásd TES-sorozat), de önmagában, csupán a zene alapján megfoghatatlan a témája. Mintha univerzális felhasználásra szánná - épp ezért nem is működik jól.
 
Na de mitől kiváló a Dawn of War soundtrack? Épp az ellenkezőjétől: a drámai, borongós dallamok, tempós ütemek, a "várakozós" zenék vészterhes felhangja, az egészből átszüremlő militáns pátosz tökéletesen illeszkedik a szettinghez. Karaktere van. Jellege. Itt-ott kicsit már inkább Hans Zimmer műveire emlékeztet, mint John Williamsére, ugyanakkor egyértelműen magán hordozza Soule felismerhető hangzását is.
 
Mint mondtam, Jeremy Soule profi, és igen termékeny zeneszerző, csak kicsit talán túlságosan is a mennyiségre dolgozik minőség helyett.
 
Hogy ne levegőben lógó fikázásból álljon a poszt, álljon itt néhány példa, hogy mire is gondolok, mikor inspiráltságról beszélek (kizárólag fantasy és játék témában, máskülönben irdatlan hosszúra nyúlna a poszt). Ezeken a zenéken érződik, hogy a szerzőjük képben volt a témával, megpróbált belőle annyit visszaadni, amennyit csak lehetséges, eredménnyel: hatásukra meglódul a képzelet, így kiválóan felhasználhatóak, ha az ember azon töpreng, hogyan folytassa a kampányát.
 
Elsőként lássunk egyet magától Soule-tól. Ez egy jól sikerült darab (igaz, harmadszor használja fel az alaptémáját, és nem ez az egyetlen ilyen a Skyrimben), és sikerült belevinni a szükséges pluszt, amitől remekül illeszkedik a játékhoz. Kár, hogy a Skyrim többi zenéje nem ennyire telitalálat, bár van köztük még pár kiemelkedő track, és az is tény, hogy az Oblivionnál mérföldekkel jobb az összhatás. Visszaszámlálás indul!
 
 
10. Jeremy Soule: Skyrim main theme
 
 
Mitől olyan remek? Soule valószínűleg tudta, mihez készíti. A remekül hangzó kórus a Skyrimben konzisztens módon használt halandzsanyelven énekel a Sárkányszülött eljöveteléről. Nyilván nem elhanyagolható a nosztalgiafaktor sem, de önmagában is remekül működő (ön)feldolgozás.
 
Ezzel hátra is hagyjuk Soule-t, a soron következő zenék ennél már csak jobbak lesznek. Hosszú utazás lesz, a mentális biztonsági öveket tessék bekötni.
 
 
9. Inon Zur: Dragon Age main theme
 
 
Alighanem fölösleges bemutatni, legalább akkora hype övezi, mint a TES-sorozatot. A Dragon Age-et egy sötét, George R. R. Martin által keményen befolyásolt játéknak szánta a Bioware, amely a Baldur's Gate örökségét viszi tovább. Hát, szerintem egyiket sem sikerült tökéletesen megvalósítani;  jóval felnőttebb lett a korábbi játékainál, de a Bioware nemigen tud, akar, vagy mer elszakadni a hollywoodias cukormáztól. Mégis remek játék lett, alaposan kidolgozott háttérrel, szuper fordulatokkal a történetben, némileg mindenképp keserédes végkifejlettel. A zene remekül festi meg a heroikus alaphangulatot, de valahol előrevetíti a veszteséget és önfeláldozást is. A Harn-kampány alatt kicsit sem inspirált, de ettől még nem rossz.
 
Nem elhanyagolható érdekesség, hogy a Corvus Corax is gyártott belőle egy változatot (akár a Gothic 3 egyik trackjéhez, de arról majd alább).
 
 
8. Adam Skorupa & Paweł Błaszczak: Witcher - An Ominous place
 
 
A Witcher egy kupac lelkes fejlesztő első munkája volt, népszerű lengyel regénysorozaton alapul. Az egészen érezhető a szeretet és rajongás, a zenéjén sem kevésbé. Ez a track Vizima szegénynegyedét festi alá. A hely mocskos és tökéletesen középkori, csak egy kicsit még annál is rosszabb. Itt senki sem ártatlan: tombol a pestis, a torkodat elvágnák egy fél garasért, az utcákon demagóg papok prédikálnak, az elfeket és törpöket megvetik és gettóba zárják, éjszaka meg vámpírok lesnek prédára a sikátorban, és összességében majd' mindenki képmutató féreg, akivel csak összehoz a sors. A félelem és feszültség tapintható, és szerintem a zenén is átjön.
 
 
7. Kai Rosenkranz: Gothic 3 main theme
 
 
Na, hát erre mondja az angol, hogy "epic as fuck". Most hallgasd meg újra Soule Skyrim-témáját, vagy bármit az Oblivion/Icewind Dale soundtrackről, és mondd, hogy megérdemelte a díjait. Kai Rosenkranz 3 perc 56 másodpercbe annyi érzelmi fordulatot, történetet és monumentalitást sűrít, hogy Soule egész életművében nincs annyi.
 
Egyben rácáfol a ki nem mondott feltételezésre is, hogy igazán találó zenét csak csősztorival rendelkező játékhoz lehet gyártani, sandboxhoz nem.
 
A Gothic 3 egyik legjobb trackjéből készült szöveges változat is (fene tudja, kellett-e bele az a szöveg, de ha megpróbálod Myrtanára - a Gothic világára - értelmezni, nem annyira emészthetetlen). Az eredeti, összehasonlítás gyanánt. 
 
Na meg a Corvux Corax is letette a maga változatát az egyik trackből
 
 
6. Kai Rosenkranz: Gothic 3 - Exploring Myrtana
 
 
Myrtana, a Gothic 3 világa óriási hely, tele megszelidítetlen vadonnal, csodás flórával és faunával, lehanyatlott civilizációk emlékeivel - és csak arra vár, hogy felfedezd. A zene nálam mindezt sokkal jobban elmondja. A szép az, hogy az egész album ilyen.
 
 
5. Adam Skorupa & Krzysztof Wierzynkiewicz: Witcher 2 - Assassins of kings
 
 
Skorpik újra itt, ezúttal egy másik kollégája oldalán, és épp felülmúlják a korábbi felállást, ahogy a Witcher 2 is felülmúlta az első részt. Ez a zene is önmagáért beszél: intenzív történetet fest, érzelmekkel, egymásnak feszülő indulatokkal, és monumentális végkifejlettel. A játék szvsz megb... alázza a RPGOTY Skyrimet, bár tény, hogy nem tudsz benne randomgenerált, önismétlő mechanizmusok segítségével kötetlenül nevelgetni egy tamagochit karaktert. Van viszont benne számos igen jól kitalált, valóságszagú karakter, jónéhány rétege a történetnek, ami nincs a játékos szájába rágva, és számos már-már George R. R. Martinhoz foghatóan szemét fordulat.
 
Ma már úgyis sokat szóltam be, ez meg már régóta kikívánkozik: a Witcher-történetek az übermensch, macsó főhőssel olyanok kissé, mintha Wayne Chapman írta volna őket. Feltéve, ha lenne olyan zseniális, mint Andrzej Sapkowsi.
 
Bónuszként egy alternatíva a főcimzenére ugyanerről az albumról, ami kissé más oldalról közelíti a történetet (és szvsz még nagyobbat üt). 
 
 
4. Kai Rosenkranz: Risen - The beach
 
 
Kai Rosenkranz visszatért, és megmutatja, hogy a Gothic 3 monumentális-szentimentális témáin túl is van is élet, nem is akármilyen. A linkelt zene szól, amikor főhősünk a Risen elején, hajótöröttként magához tér egy elhagyatott, alkonyati fényekben játszó tengerparton. A hullámok zúgnak, az uszadékfa közt dögevő madarak turkálnak, feljebb pálmafák susognak a szélben, a látómezőt pedig egy óriási, sziklafalba vésett, pajzsszerű faragvány uralja. A csendes és idillinek tűnő szigetről ordít, hogy valamilyen titka van, az atmoszféra szinte orrba vág a monitoron keresztül - és ez komoly részben a zenének köszönhető.
 
 
3. Kai Rosenkranz: Risen - The island
 
 
Felmászunk a partról, egyenest a szigetet uraló vadon szívébe. Előkerül egy elhagyatott, omladozó ház; a fények, a hajladozó pálmák, az egész némaságba burkolózó táj tovább erősíti az érzést, hogy különleges helyen járunk. Szinte észre sem vesszük az aláfestő zenét, olyan, mintha természetes része volna a helynek, a látványnak, mintha nem is csak a fülünkre hatna, hanem az összes érzékszervünkre, egyszerre. Nincs semmi sallang, csak ügyesen felhasznált hangszerek; letisztult, szinte minimalista, mindenből annyi van csak benne, amennyi kell. Ez a zene volt az egyik legfőbb inspirációs forrásom, mikor a kampány harmadik évadában a parti visszatért a Harnba, az erdő legmélyére, ahová ember korábban sosem lépett.
 
Isten kegyelmezzen a Piranha Bytes-nak most, hogy KaiRo elhagyta a fedélzetet, lövésem sincs, milyen lesz nélküle a Risen 2.
 
 
2. Knut Avenstroup Haugen: 'Ere the world crumbles
 
 
2008-ban, a franc tudja honnan, betoppant Knut Avenstroup Haugen, és olyan csinált, amiről sose hittem volna, hogy lehetséges: írt egy jobb, Hybóriásabb Conan-soundtracket, mint Basil Poledouris. A linkelt zene az első az albumon, a szövege a Völuspából van összerakva. Az összeollózott szöveg a Ragnarök jövendölése, de a játék (és az albumon átívelő utazás) történetében is helye van: az ugyanis ott kezdődik, hogy Hyboria több pontján egymásnak rontanak a népek - például a Vanírok lerohanják Cimmeriát. A szöveg (és az angol fordítás), ha valaki énekelné:
 
Athr veröld steypisk
Ere the world falls;
mun engi mathr öthrum thyrna.
nor ever shall men each other spare. 
Knáttu vanir vígspá völlu sporna.
and the field by the warlike Wanes was trodden.
Skildir ro klofnir.
Shields are sundered.
fyllisk fjörvi feigra manna.
drains the life-force of doomed men.
 
Ugyanez élőben, néhány pikt breaktáncossal.
 
Az albumon a női vokálokat egyébként Helene Bøksle norvég énekesnőnek köszönhetjük, van neki önálló albuma is, ha valakit érdekel. Angyali hangja van.
 
...A jófrancért nem lehetett a 2011-es Conan filmnél Haugennek adni a zeneszerzés lehetőségét, fel nem foghatom.
 
 
1. Knut Avenstroup Haugen: Nighttime journey through the Eiglophian Mountains
 
 
Az album csúcspontja, nem csak Conan-rajongóknak kötelező. A szövege halandzsa, Haugen kitalált "cimmeriai" nyelvén íródott. Kevés ilyen magával ragadó, élénk, képzeletet stimuláló zenével találkoztam játékban. Bár az Age of Conan történetének és a dal címének ismeretében nem nehéz kitalálni, hogy miről szól (zanzásan: cimmeriaiak vagyunk, kiverjük a rohadék Vanírokat a hegyeink közül), azért idemásolom a szövegét és a "fordítást", mert nagyon nehéz volt megtalálni a neten:
 
Ik véla dûr friú Snëi -
I run through the cold snow -
véla dûr Snëi in friú Luni-bêrt.
run through the snow in the cold moonlight.
Ik féla Véktu mén Vêpns
I feel the weight of my weapon
èn Reiku in mèn Arm.
and the strength in my arm.
Reiki-rik èr ik, vëidi av Crom!
Mighty am I, blessed by Crom!
Ik bèn Cimmérièn èn dis èr mén Morgh.
I am a Cimmerian and these are my mountains.
 
Ezzel búcsúzom is mára, köszönöm mindenkinek, aki bírta végig. Ellenvéleményeket és/vagy további jó példákat csak tessék ontani bátran kommentben.
 
Soule rajongóknak pedig csak annyit még, hogy ne törődjenek az egésszel, a művész úr valószínűleg kap majd valami díjat a Skyrimért is, végülis GOTY lett belőle. Előre is gratulálok hozzá.
 
 
*Végülis, ha azt vesszük, az Oblivion zenéje illett a játékhoz, hiszen utóbbi elcseszett randomgenerált tartalomból, önismétlő játékmenetből, egydimenziós karakterekből, felületesen kialakított és berendezett vizuális környezetből, és minden eredetiséget, vagy legalább jellegzetességet nélkülöző háttérvilágból és - történetből állt, mélyen alulmúlva elődjét, a hasonló játékmenettel, de legalább egyedi hangulatú háttérvilággal rendelkező Morrowindet.
 
8 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://rocknrole.blog.hu/api/trackback/id/tr13464135

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

elGabor · http://doom-doom-doom.tumblr.com/ 2011.12.15. 00:02:07

A hozzászólásomat a linkek miatt elkaphatta az előmoderáció; kirakását várom. :)

Orkogo 2011.12.15. 09:48:08

A Morrowind számomra akkora sokk volt pozitív értelemben, hogy a mai napig imádom. Az Oblivion teljesen az, amit leírtál róla, végig se játszottam. Viszont a Skyrim megint nagyon jó, izgalmas felfedezni ezt a világot, bár a táj kicsit egysíkú a Morrowind-hez képest, ahol minden város karakteresen eltérő volt. Viszont a Skyrim zenéjére igaz lehet, amit mondasz, mert eddig észre se vettem igazán, hogy van zene...

A Risen a másik nagy kedvencem, imádtam, sokszor csak álltam a hegytetőkön, és néztem a tájat, gondolkodva, hogy merre is induljak.

elGabor · http://doom-doom-doom.tumblr.com/ 2011.12.16. 11:09:20

A poszt szimpatikus témát feszeget, de nekem a tízes listára felkerült zenék is túl... zenék. A nagy bajom, hogy a számítógépes játékok körében kialakult több, a médiumhoz kitűnően passzoló hangzásvilág a rettentően low tech chiptunes-tól ( www.youtube.com/watch?v=rzB4eYYJIec ) a demoscene-inspirálta darabokon ( www.youtube.com/watch?v=yLNQDNVbViE&feature=related ) át a szofisztikáltabb dolgokig. Na, ezt a zenei világot gyökerestül kiirtotta a hollywoodi utánérzések és IRL zenekarokat imitáló próbálkozók sora. Az itt született anyagok sajnos ott próbálkoznak, ahol nem rúghattak labdába, és így erősen sokadrendűek maradnak. Pontosabban rettentően jellegtelenek.

Ezzel együtt azért van pár kivétel, így például (különösebb sorrend nélkül):

###Steve Foxon ( www.sfsounds.co.uk/Game_Music.html ): különböző Deus Ex-modokhoz írt elektronikus darabok, nyersessége kiválóan passzol a játék elidegenedett technológiai világához. Példák:
Redsun 2020 Bank theme - www.youtube.com/watch?v=2hmzlE4R978
DX Zodiac main theme - www.youtube.com/watch?v=huHYmK-0JeM

###Disciples: Sébastien Thifault. kevés számú soundtrackkel megáldott, és valójában eléggé fapados játékmenetű Heroes-klón, viszont a kézzel rajzolt, pazar és sötét grafika, valamint a zene megmentette. Klisés, de működik.
Unspoken - www.youtube.com/watch?v=YVGt8pyqXXY&feature=related (szomorú, franciás, elkalandozós, jó)
Midgard - www.youtube.com/watch?v=FtTre6JR0x4&feature=related (törpék, hegyek, hideg)
Golden - www.youtube.com/watch?v=ha2YkiXcRJI&feature=related

###Age of Wonders: valahol a modscene-alapú és a klasszikus stílus között, kellően harciális, néha meg visszafogott darabokkal. A szerző, Michiel van den Bos, az Unrealba is bedolgozott. Példák:
Love and Death - www.youtube.com/watch?v=qMN6oxxwGGc (Na, *erre* végigmasírozni egy ellenfelekkel teli, időlimites térképen - epic!)
Defenders - www.youtube.com/watch?v=RjGJrLsaFgc&feature=related
Heartwood Forest - www.youtube.com/watch?v=1-QO3WJqe0E&feature=related (Visszafogott, de feszültséggel teli és a végjátékhoz illően szomorú.)

###Alexander Brandon: Unreal, Unreal Tournament, Deus Ex. Még egy modsceneből jött fickó (a Tyrianban is volt száma), elektronikus cuccok. Az idővel sokat finomodott, sajnos jellegtelenedett is.
Deus Ex Main Theme - www.youtube.com/watch?v=XxMf4BdVq_g (főcímzene)
The Nothing - www.youtube.com/watch?v=pYfSWUiUfzo (nyomott, kifacsart zene kihalt, robotpókokkal teli betonalagutakhoz)
Chateau Duclare - www.youtube.com/watch?v=uX0hU7jQ5O4&feature=related

###Eric Brosius: Thief. System Shock. Mi kell még?
System Shock Intro - www.youtube.com/watch?v=q5tUy8Tggfg (intrónak is nagyon jó, cyberpunk mint a fene)
The Coolant Tubes - www.youtube.com/watch?v=Y0yTEDZIu4g (halálos sugárzás, hallucinatív környezet, mutánsok)
Thief: The Dark Project Intro - www.youtube.com/watch?v=3ovRdD6x1MU (még egy tökéletes intró, de hát Looking Glass... Mint a játékon magán, érezhető valamennyire a WOD eszmei hatása. Hangeffektek - csengettyűk, kalapácsütések, gőzgépek, eső, villám, tolvajkulcs, riasztó, íjhúr - zenébe illesztése példaszerű.)

Chomy 2011.12.16. 11:47:32

Orkogo: igen, a Morrowindnek volt egy határozott bája. A baj, hogy a sorozat játékmenetén nemhogy nem fejlesztett azóta a Bethesda, de inkább még le is építette. Értem én, hogy tuti sikerrecepten fölösleges változtatni (üzleti szempontból), de én örülnék, ha mernének kísérletezni hardcore-abb játékelemek bevezetésével.

elGabor: íme és kösz! Nekem is szívem csücske a demo/modscene. A boldog kilencvenes években ezek szóltak nálunk szerepjáték alatt, meg a Tyrian jukebox. Szándékosan nem vettem bele a posztba, "műfaján" belül akartam Soule problémáját illusztrálni. :)

Michiel van den Bost és Alexander Brandont az Unreal/UT óta nagyon kedvelem (külön köszi az Age of Wonders linkért, nem tudtam, hogy Michiel szerezte a zenéjét).

Egyébként Adam Skorupa is demoscene-es gyökerekkel rendelkezik, bár a fenti zenéin ez nem hallatszik. Sok tehetség eltűnt:
www.youtube.com/watch?v=wwG5BJtZBCU
www.youtube.com/watch?v=fg4Xuvg3Cdw
Ez a kettő pl. Andrew Sega (Necros); legutóbbi információim szerint megpróbálkozott zeneszeszerzéssel a demo/játékzenén túl, de nemigen jött be neki.

Jesper Kyd még, aki eszembe jut, viszonylag aktív, és határozottan felismerhető rajta a scene-es hangzás.

Kis apróság a végére, amit nem tudok eleget reklámozni: moi.renard.free.fr/tyrianjukebox/

Wild Colonial Boy 2011.12.16. 22:42:17

Hogy valamit én is hozzátegyek, pár kedvenc:
Stephane Picq - ő a Cryonak írt zenéket
Pierre Esteve - szintén, de pl a Black Moon chronicles is nagyon hangulatos lett: www.youtube.com/watch?v=YPfQxk869ys

Meg esetleg Frank Klepcki harmadiknak, de ő eléggé hullámzó minőségű... az Universe at Wart hallgattam az utóbbi időben párszor tőle: www.youtube.com/watch?v=lCmCz4_tyT4

Blobov 2011.12.17. 09:32:30

Hadd ajánljam egyben az Arcanum zenéjét (és játékát persze).
www.youtube.com/watch?v=pb9HB3Hb1b0&feature=related

elGabor · http://doom-doom-doom.tumblr.com/ 2011.12.18. 21:59:14

@Wild Colonial Boy: Hm, ez a Black Moon Chronicles tényleg nagyon hallgatható. Köszönöm!

Chomy 2011.12.19. 00:49:45

@Wild Colonial Boy: Klepackit és Picq-et meg ráadásul összeköti két legendás soundtrack: előbbi a Dune 2 zenéjét, utóbbi (Philippe Ulrich) oldalán a Dune zenéjét szerezte.

Véleményem szerint a Dune ("a spice opera") a jobb, előkelő helyen szerepelne a személyes "minden idők legjobb játékzenéi" listámon. Ami külön érdekes (vagy nem, lásd elGabor első posztját) a midi változat ráver a CD audióra.

@Blobov: igen, az Arcanum egy igen hangulatos játék volt. Nekem kicsit túl melankolikus a zenéje hosszú távon, de kétségkívül egyedi és minőségi.
Sex, drugs, rock & roleplaying