Az alábbi térkép ábrázolja Thekla és a szekta otthonát, az ősöreg várat az elfeledett királyok völgyében. Nem túl csicsás, de ha az embernek hétről hétre kell készülni a mesélésre, ritkán van idő részletes munkát végezni.
 |
Egy kis magyarázat:
- Krabat Suk és Ernes Tull a szekta szolgálatában álló törvényen kívüli zsoldosbandák vezérei. Anaki Lea közbenjárásával győzték meg őket, hogy ne siessenek Thekla segítségére, ha megkezdődik a végső leszámolás. Krabat Suk csak névrokona a Kopeira leírásában említett Talep Suknak - mindketten a délvidéki Telidésből származnak.
- Zhadar Grümsgutt Thekla mantikórája volt, aki rendelkezett a képességgel, hogy többé-kevésbé humanoid formát öltsön magára. (Így sem volt egy kifinomult jelenség, nyugodjék békében.)
- A "műhely és cellák" szekcióban végezték a boszorkányok a kísérleteket az elorzott rituálék, formulák és mágikus eszközök segítségével - a környékről rabolt, bányamunkára jórészt alkalmatlan embereken. A műhely alatti szentélyben tartották az istentiszteletet, ami rendszeres emberáldozattal járt.
- A parti a konyhán keresztül, a szemétledobó kürtőn át jutott el Tul'karak szobájába, miután kitörtek a börtönből.
A képen látszik, hogy a vár IRL nem működne túl jól. Ez tudatos - részben időhiány, részben, mert nincs kedvem alapos kutatómunkát végezni, de főleg a mesélői fókusz miatt. A nagyon kézenfekvő helyiségek kivételével (konyha, kamra, stb.) általában kerülni próbálom az érdektelen, egyhangú, üres, vagy egyforma szobákat, még akkor is, ha a valóságban ezek szükségesek volnának. (Szobák alatt az összevissza kanyargó-elágazó folyosókat, védműveket, szükségtelenül nagy mennyiségű őrposztot, kamrát, szállást, stb. értek, vagyis bármit, ami közönséges, és nem tartalmaz semmit - személyt, eszközt, tárgyat, funkciót -, ami a játékosok figyelmét felkelthetné.) A tapasztalat, hogy a játékosok az ilyesmire nem kíváncsiak. Nagy számban képes komolyan megtörni a játék tempóját, lelohasztani a lelkesedést, unalmat, vagy frusztrációt okozni.
Nyilván nem mondok újat: ilyen formában a realitásra való túlzott törekvés épp olyan fókuszálási hibává válhat, mint túl részletesen (de egyhangúan, pl. önismétlő jártasságpróbák tömkelegével kísérve) mesélni hosszú utazást. Egy várnak sincs szüksége sokkal több realitásra, mint egy szörnyektől hemzsegő barlangnak a hihető ökoszisztémára.
Az eltévesztett fókusz, a monotónia, az időhúzás majdnem annyira frusztráló, mint mikor nyomozós kalandban a mesélő a játékosok minden próbálkozását meghiúsítja, vagy nem jutalmazza érdemi eredménnyel (miközben arra vár, hogy megtalálják az egyetlen, már a kaland írásakor jó előre kigondolt megoldást).
Ha egy játékos kreatív, és ötlete egy kézenfekvő, de a térképen nem szereplő szoba meglétét feltételezi, sosem bűn rögtönözni egy ajtót egy még fel nem derített kanyar mögé...
Persze ennek az éremnek is két oldala van. Néha jól jöhet, ha lassítunk kicsit a tempón - például egy nem várt fordulatot, meglepetés előkészítéseként ("vihar előtti csend"). Ha pedig annyira egyszerűsítjük a tervrajzot, hogy nagyon durva logikátlanságba, alapvető önellentmondásba keveredünk, épp ellenkező eredményt érünk el, mint amit szerettünk volna: megtörjük a játékosok immerzióját, ami ugyanúgy érdektelenséghez, unalomhoz, frusztrációhoz vezet.
Következik: évadzáró és stáblista! ;)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Guild 2011.05.27. 16:35:18
Chomy 2011.05.27. 19:35:19
Autorealm: autorealm.sourceforge.net/
Egyszerű, egy Campaign Cartographerhez képest kifejezetten könnyen kezelhető, és ingyenes.
...mondjuk ez a térkép nem mutat meg túl sokat a képességeiből. :)